Fedezd fel hazánkat: A Pákozdi-ingókövek
March 28, 2020 | Utazási élmények | No Comments
A Velencei-hegység legizgalmasabb látnivalóit, a furcsa alakzatokba kövült, gömbölyded gránittömbökből álló ingóköveket fedezhetjük fel egy hétvégi körtúránk során. Ha a Velencei-tó kerül szóba, nem sokaknak jut eszébe a túrázás, sokkal inkább a strandolás és a biciklizés. Pedig temérdek felfedezni valót rejt a tó környéke, ott van mindjárt az északi partján a Velencei-hegység. Előnye, hogy az északi parti településekről gond nélkül el lehet jutni a hegységbe, ami amúgy nem túl megerőltető túra, hisz legmagasabb pontja is csak 352 méter, valamint az egész területét átszövik a turista- és a kerékpáros útvonalak. A Velencei-hegység tömegét alkotó gránit nagyjából háromszáz millió éve keletkezett, és ez adja a hegység különlegességét is: Magyarországon csak itt (és a Keleti Mecsekben) lehet a gránitot közvetlenül a felszínen tanulmányozni. Az egykor a föld mélyén, a forró magmából kihűlés közben feltöredezett gránitdarabok a víz és az erózió hatására a föld felszínére kerültek, mégpedig a jellegzetes, mállás okozta kerekített formájukban.
Mivel ezek a kőhalmok pont úgy néznek ki, mintha csak véletlenszerűen egymásra pakolta volna valaki a őket, olyan érzésünk támad, mintha egy kis fuvallat is kibillenthetné helyükről a kőzsákokat, ezért is nevezte el őket a népnyelv ingóköveknek. A valójában cseppet sem ingatag kövek azonban a látszat ellenére nem adják könnyen magukat, a gránit szilárdan tartja magát sok-sok millió éve.
A Pákozd északi előterében magasodó Pákozdi-ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint ettől északabbra a Pogány-kő, Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő. A Pákozdi-ingókövek a település felől több útvonalon is megközelíthetők. A Pogány-kő csúcsát képező ingóköveken cirill betűs feliratok emlékeztetnek arra az 1991 előtti időszakra, amikor még ez a terület a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg egyik gyakorlótere volt.
